Borudzserd (Borūjerd)
Borudzserd (Borudscherd, perzsa nyelven: بروجرد) város Iránban, Loresztán tartomány nyugati részén, az ugyanazon nevű Borudzserd megye központja. Borudzserd Irán egyik legősibb állapotban megőrzött városa.
A Szeldzsuk-idők (9. és 10. század) alatt a város jelentős szerepet kapott, és a Zagrosz régió geostratégiai szempontból fontos kereskedelmi központjává vált, amely a 20. századig megmaradt. A Kádzsár korszakban (18. és 19. század) Borudzserd Loresztán és Huzesztán központjává vált. Ma Borudzserd Loresztán tartomány második legnagyobb városa, az ipar, a kultúra és a turizmus regionális központja. A városképet nagyszámú mecset, bazár, híd, valamint a szeldzsuk és kádzsár uralom alatt épített ház uralja.
Borudzserd város lakosságát általában toleránsnak tartják, idővel ugyanis számos vallási kisebbség telepedett le itt, köztük a zsidó vallás, a szúfizmus és a bahá'í vallás követői is. A város a Daro-s-Sorur nevet is viseli, ami annyit jelent, mint a boldogság helye.
Borudzserd mintegy 1670 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Az éghajlatot enyhe nyár és hideg tél jellemzi. A legmagasabb pont a 3623 m magas Garrin-hegység, a legmélyebb délen a Gelerud folyó, amely 1400 m tengerszint feletti magasságban található. Borudzserd közigazgatási területe 2600 km², 400 000 lakossal, ami a város mellett még 180 másik falut is lefed.
Borudzserd a Silakhor-síkságon található, Lurisztán legnagyobb mezőgazdasági régiója, amely a többnyire hóborította Zagrosz-hegységtől délkeletre és délnyugatra található. A vidéki népesség gazdaságokban dolgozik, vagy saját állatállományt tart. A városi lakosság gyárakban, kisvállalkozásokban, kormányzati hivatalokban vagy a hadseregben dolgozik. A város a kurdok lakta hegyvidék gyümölcstermelő központja.
A területet több, Huzesztán és Teherán, valamint Iszfahán és Kermánsáh tartományok irányába tartó autóút is keresztezi.
A Szeldzsuk-idők (9. és 10. század) alatt a város jelentős szerepet kapott, és a Zagrosz régió geostratégiai szempontból fontos kereskedelmi központjává vált, amely a 20. századig megmaradt. A Kádzsár korszakban (18. és 19. század) Borudzserd Loresztán és Huzesztán központjává vált. Ma Borudzserd Loresztán tartomány második legnagyobb városa, az ipar, a kultúra és a turizmus regionális központja. A városképet nagyszámú mecset, bazár, híd, valamint a szeldzsuk és kádzsár uralom alatt épített ház uralja.
Borudzserd város lakosságát általában toleránsnak tartják, idővel ugyanis számos vallási kisebbség telepedett le itt, köztük a zsidó vallás, a szúfizmus és a bahá'í vallás követői is. A város a Daro-s-Sorur nevet is viseli, ami annyit jelent, mint a boldogság helye.
Borudzserd mintegy 1670 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Az éghajlatot enyhe nyár és hideg tél jellemzi. A legmagasabb pont a 3623 m magas Garrin-hegység, a legmélyebb délen a Gelerud folyó, amely 1400 m tengerszint feletti magasságban található. Borudzserd közigazgatási területe 2600 km², 400 000 lakossal, ami a város mellett még 180 másik falut is lefed.
Borudzserd a Silakhor-síkságon található, Lurisztán legnagyobb mezőgazdasági régiója, amely a többnyire hóborította Zagrosz-hegységtől délkeletre és délnyugatra található. A vidéki népesség gazdaságokban dolgozik, vagy saját állatállományt tart. A városi lakosság gyárakban, kisvállalkozásokban, kormányzati hivatalokban vagy a hadseregben dolgozik. A város a kurdok lakta hegyvidék gyümölcstermelő központja.
A területet több, Huzesztán és Teherán, valamint Iszfahán és Kermánsáh tartományok irányába tartó autóút is keresztezi.
Térkép - Borudzserd (Borūjerd)
Térkép
Ország - Irán
Irán zászlaja |
Irán regionális és középhatalom, geopolitikailag stratégiai elhelyezkedéssel az ázsiai kontinensen, ahol a legfőbb irányítás egy autokratikus „legfelsőbb vezető” kezében van. Az ország a síita iszlám központja a Közel-Keleten, ellensúlyozva a régión belül régóta fennálló arab szunnita hegemóniát. A közel-keleti ügyek egyik legnagyobb szereplőjének számít; a kormánya közvetlenül vagy közvetve részt vesz a mai közel-keleti konfliktusok többségében. Gyakran tartják Izrael legnagyobb ellenfelének.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
IRR | Iráni riál (Iranian rial) | ï·¼ | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
KU | Kurd nyelv (Kurdish language) |
FA | Újperzsa nyelv (Persian language) |